Hirdetések

Pántlika Porta
Egész évben nyitva tartó étterem várja a finom házias ízek kedvelőit.
8244 Dörgicse, Fő utca 67.
további információ...

Házi kecskesajt, kecsketej, joghurt és kefír
8244 Dörgicse, Csicsói utca 13.
Deák Attila: (06 30) 954-8448
további információ...
Német nyelvoktatás
Alapfoktól felsőfokig, társalgási, illetve szaknyelvet is
8244 Dörgicse, Fő utca 77.
Pápai Annamária: (06 30) 962-1162
további információ...
Manikür-Pedikür-Műköröm
8243 Balatonakali, Pántlika utca 9.
Móroczné Obermayer Éva:
(06 30) 298-8940
Pántlika Pincészet
Kóstolja meg saját készítésű borainkat!
8244 Dörgicse, Fő utca 67.
www.pantlikapinceszet.hu


Dörgicse Község Önkormányzata





Márton napi újbor kóstolás és fáklyás felvonulás (2012. november 10.)
2012. október 30., kedd 10:28

Dörgicse Község Önkormányzatának Képviselő-testülete tisztelettel meghívja a falu lakosságát a Faluház udvarában november 10-én (szombaton) 15:00 órakor tartandó Márton napi újbor kóstolásra és kemencés sütögetésre.

Kérjük, akinek van már újbora, pálinkája egy kis kóstolóval, vagy egy tányér süteménnyel járuljon hozzá a jó hangulathoz. Este fáklyás felvonulással zárjuk a napot - fáklyát, gyertyát, lampiont mindenki hozzon magával.

A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ma is sok helyen táncos mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat egy libafogás és az újbor. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert, aki Márton napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Úgy hitték minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek. Tipikus ételek ezen a napon a libaleves és libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az újbor. A Márton napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.

 

Márton legendája

A későbbi szent ember i.sz. 316-ban Savariaban (a mai Szombathelyen) született egy római tribunus fiaként. Apja kívánságára 18 évesen a római légió katonája lett, ott egy nap az ifjú - a legenda szerint - odaadta palástját egy fázó koldusnak. Később Amiens-ben megkeresztelkedett, szakított a katonasággal és misszionáriusnak állt. A hagyomány úgy tartja, hogy, amikor 371-ben ki akarták nevezni Tours püspökének, Márton a nagy megtiszteltetés elől elbújt a libaólba, de a szárnyasok lármás gágogásukkal felfedték hollétét, így mégis püspök lett belőle.

 

 

Márton és a libák, újborokkal kísérve

Márton szerénysége, libák közé bújása jól jött az újkori marketingeseknek, a szentéletű püspök neve napjához kapcsolódó rendezvények szervezéséhez. A novemberi libaevés ugyanis valójában már a középkorban – az első írásos emlékek 1171-ből valók – egy sokkal hétköznapibb ténnyel függött össze: Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, ekkor kapták meg a cselédek az évi bérüket és mellé 1-1 hízott libát, mivel a szárnyasok éppen erre az időszakra érték el ideális súlyukat. Az őszi szüretből származó újborok is ekkora forrtak ki a pincékben, így a módosabb gazdáknál a libalakomát friss borral öblítették le.

A népi hiedelem szerint Márton napján a jólét és az időjárás további alakulására is lehetett következtetni. Úgy tartották, hogy aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik majd, ha a libacsontja fehér és hosszú volt, akkor havas telet jósoltak, ha rövid és barna, akkor sarasat. Baranyában ezen felül azt tartják, hogy a Márton-napi időjárás azt mutatja meg, hogy milyen lesz az idő majd a következő márciusban. Egy régi kalendáriumban találták a néprajzkutatók azt a regulát, amelyben azt írták, hogy „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”.

„A bornak Szent Márton a bírája” – tartja a népi mondás, melynek kétféle jelentése is volt: egyrészt sok borvidéken ilyenkor már iható volt az újbor, másrészt sokan úgy vélték, az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak, köszöntőt mondtak, a gazda pedig megfizette a bélespénzt vagy rétespénzt. A vessző több ágú volt, úgy tartották, hogy ahány ága van, annyit fial majd a disznó. A bősi gazdák a vesszőt dögvész ellen a disznóól tetejébe szúrták, tavasszal pedig ezzel hajtották ki az állatokat. Sok helyen Márton napja volt a cselédfogás, illetve a legeltetés határnapja. A kalotaszegi falvakban évszázadokon keresztül rendezték meg a Márton-napi bált, a jószágoknak a legelőkről való végleges behajtása alkalmából.

Forrás: utisugo.hu

Címkék:
 


Támogassa adója 1 %-ával a Dörgicsei Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesületet!
>Adószám: 19380764-1-19

Dörgicse Sportegyesület
Bankszámlaszám: Kinizsi Bank Nyrt.
11748069-20028352
Adószám: 19380764-1-19
Mérkőzések időpontjai és erdemények

Dörgicséért Közalapítvány
Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt.
11748069-20016344
Adószám: 18916199-1-19