Hirdetések

Pántlika Porta
Egész évben nyitva tartó étterem várja a finom házias ízek kedvelőit.
8244 Dörgicse, Fő utca 67.
további információ...

Házi kecskesajt, kecsketej, joghurt és kefír
8244 Dörgicse, Csicsói utca 13.
Deák Attila: (06 30) 954-8448
további információ...
Manikür-Pedikür-Műköröm
8243 Balatonakali, Pántlika utca 9.
Móroczné Obermayer Éva:
(06 30) 298-8940
Sárffy Uradalmi Vendégház
Szállás és tradicionális ételek 2-6 fős lakosztályokban kényelmes elhelyezéssel
8244 Dörgicse, Diófa utca 14.
sarffyhaz.hu
Befőzde
Házilag eltett lekvár, befőtt, szörp, savanyúság, csatni, ételízesítő kapható közvetlenül a kistermelőtől.
8244 Dörgicse, Fő utca 77.
Pápai Annamária: (06 30) 962-1162

Dörgicse Község Önkormányzata





Márton napi újbor kóstolás és fáklyás felvonulás (2012. november 10.)
2012. október 30., kedd 10:28

Dörgicse Község Önkormányzatának Képviselő-testülete tisztelettel meghívja a falu lakosságát a Faluház udvarában november 10-én (szombaton) 15:00 órakor tartandó Márton napi újbor kóstolásra és kemencés sütögetésre.

Kérjük, akinek van már újbora, pálinkája egy kis kóstolóval, vagy egy tányér süteménnyel járuljon hozzá a jó hangulathoz. Este fáklyás felvonulással zárjuk a napot - fáklyát, gyertyát, lampiont mindenki hozzon magával.

A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és gazdag falatozás, vigasság megengedett. Ezen a napon rendszeresek voltak a lakomák, bálok, vásárok. Ma is sok helyen táncos mulatságot csapnak, ahol az asztalról nem hiányozhat egy libafogás és az újbor. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert, aki Márton napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Úgy hitték minél többet isznak, annál egészségesebbek lesznek. Tipikus ételek ezen a napon a libaleves és libasült párolt káposztával és zsemle- vagy burgonyagombóccal. Márton az újbor bírája is, ilyenkor ugyanis már iható az újbor. A Márton napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.

 

Márton legendája

A későbbi szent ember i.sz. 316-ban Savariaban (a mai Szombathelyen) született egy római tribunus fiaként. Apja kívánságára 18 évesen a római légió katonája lett, ott egy nap az ifjú - a legenda szerint - odaadta palástját egy fázó koldusnak. Később Amiens-ben megkeresztelkedett, szakított a katonasággal és misszionáriusnak állt. A hagyomány úgy tartja, hogy, amikor 371-ben ki akarták nevezni Tours püspökének, Márton a nagy megtiszteltetés elől elbújt a libaólba, de a szárnyasok lármás gágogásukkal felfedték hollétét, így mégis püspök lett belőle.

 

 

Márton és a libák, újborokkal kísérve

Márton szerénysége, libák közé bújása jól jött az újkori marketingeseknek, a szentéletű püspök neve napjához kapcsolódó rendezvények szervezéséhez. A novemberi libaevés ugyanis valójában már a középkorban – az első írásos emlékek 1171-ből valók – egy sokkal hétköznapibb ténnyel függött össze: Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, ekkor kapták meg a cselédek az évi bérüket és mellé 1-1 hízott libát, mivel a szárnyasok éppen erre az időszakra érték el ideális súlyukat. Az őszi szüretből származó újborok is ekkora forrtak ki a pincékben, így a módosabb gazdáknál a libalakomát friss borral öblítették le.

A népi hiedelem szerint Márton napján a jólét és az időjárás további alakulására is lehetett következtetni. Úgy tartották, hogy aki Márton napján libát nem eszik, az egész évben éhezik majd, ha a libacsontja fehér és hosszú volt, akkor havas telet jósoltak, ha rövid és barna, akkor sarasat. Baranyában ezen felül azt tartják, hogy a Márton-napi időjárás azt mutatja meg, hogy milyen lesz az idő majd a következő márciusban. Egy régi kalendáriumban találták a néprajzkutatók azt a regulát, amelyben azt írták, hogy „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”.

„A bornak Szent Márton a bírája” – tartja a népi mondás, melynek kétféle jelentése is volt: egyrészt sok borvidéken ilyenkor már iható volt az újbor, másrészt sokan úgy vélték, az őszi időjárás dönti el, hogy milyen lesz a bor. Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak, köszöntőt mondtak, a gazda pedig megfizette a bélespénzt vagy rétespénzt. A vessző több ágú volt, úgy tartották, hogy ahány ága van, annyit fial majd a disznó. A bősi gazdák a vesszőt dögvész ellen a disznóól tetejébe szúrták, tavasszal pedig ezzel hajtották ki az állatokat. Sok helyen Márton napja volt a cselédfogás, illetve a legeltetés határnapja. A kalotaszegi falvakban évszázadokon keresztül rendezték meg a Márton-napi bált, a jószágoknak a legelőkről való végleges behajtása alkalmából.

Forrás: utisugo.hu

Címkék:
 


Támogassa adója 1 %-ával a Dörgicsei Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesületet!
>Adószám: 19380764-1-19

Dörgicse Sportegyesület
Bankszámlaszám: Kinizsi Bank Nyrt.
11748069-20028352
Adószám: 19380764-1-19
Mérkőzések időpontjai és erdemények

Dörgicséért Közalapítvány
Bankszámlaszám: OTP Bank Nyrt.
11748069-20016344
Adószám: 18916199-1-19